Blaise Pascal francia matematikus, fizikus volt. Kevesen tudják róla azonban azt, hogy megtért, krisztuskövető ember volt. Isten létezésének bizonyításaképpen alkotta meg a nevét is viselő "szerencsejátékos elvet", vagy "fogadás elvet", amelyre főként "Pascal tétje" néven szoktak hivatkozni.
Az érv szerint a szerencsejátékos agnosztikus alapállásból indul ki, de mérlegeli az Isten-játszma kimenetét, amiből a lehető legkisebb veszteséggel szeretne kikerülni. Két lehetőség van: vagy van Isten, vagy nincs. Életünket is kétféleképpen élhetjük le: erkölcsi értelemben jól (Istennek tetsző módon) vagy rosszul (Istennek nem tetsző módon). Namármost, ebből kiindulva négy lehetőség adódik:
- Van Isten – és jól élünk.
- Van Isten – és nem jól élünk.
- Nincs Isten – és jól élünk.
- Nincs Isten – és nem jól élünk.
Pascal érvelésében kijelenti, hogy az a helyes hozzáállás, ha a szerencsejátékos megpróbálja elkerülni a veszteséget. Ha megvizsgáljuk a lehetőségeket, az első változatban a szerencsejátékos mindent megnyer. A második esetben pedig mindent elveszít. Mivel azonban a harmadik esetben levő veszteség mérhetetlenül kisebb a második eset veszteségéhez képest (pl. fölöslegesen tölt el időt imádsággal), ha a veszteséget minimalizálni akarjuk, akkor a jó életet kell választanunk. (Más lehetőségünk ebben a játszmában – úgy tűnik – nincs. A kártyák mögé kukucskálás nélkül kell eldöntenünk a fogadást.)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése